Bunker-B51

(DEUTSCH) Kurz nach dem „Prager Frühling“ 1968 wurde mit dem Bau des Bunkers begonnen und trug den russischen Deckname „UHAB“, was so viel bedeutet „Das Loch“ und diente über zwanzig Jahre lang als Ersatzgefechtstand und Radarstation des Militärflugplatzes von Tököl. Hier sollte im Ernstfall eine Kommandozentrale mit automatischem Jagdflieger-Leitsystem den Luftraum über Ungarn bewachen. Heute beherbergt die 600m² große unterirdische Anlage mehrere Ausstellungen. Hier werden interessante Zeitepochen unsere gemeinsame deutsch-ungarische und russische Geschichte dargestellt. Die Ausstellung im Bunker-B51 ist eine wahre Zeitreise, welche allen Generationen empfehlen nur empfehlen kann . 




(Bilder - vor der Renovierung / Képek - a felújitás elött)

(MAGYAR) 1968-ban, a "Prágai Tavasz" után kezdték építeni, majd 1969 nyarán készült el a bunker, a tököli reptéren települő 11. gárda vadászrepülő hadosztály tartalék harcálláspontjaként. Kezdetben Tyulpan (Tulipán), majd Uhab volt a fedőneve. Területén ültek a hadosztály és a hadosztály ezredeinek (Tököl, Kiskunlacháza, Sármellék) a lövészei (Sturmann), s vezették a repüléseket, végezték az irányítást. A harcállásponton egy plexitáblára fordított, ún. tükörírással festették föl az egyes gépeket és útvonalukat, hogy a túloldalon ülő tisztek lássák a pillanatnyi helyzetet. A harcálláspontot híradó szempontból a vadászhadosztály 422. önálló híradózászlóalja, rádiótechnikai (lokátorok) szempontból pedig kezdetben a hadosztály önálló automatizált vezetési nyalábja, majd 1985-től önálló automatizált vezetési zászlóalja szolgálta ki. Ily módon a hadosztály minden ezredéből bejöttek az adatok a híradóegységen keresztül, s a lokátoros adatokat is megkapták a többi ezred rádiótechnikai zászlóaljaitól, s az adatokat itt értékelték, dolgozták fel, s adták ki az egyes parancsokat, hangolták össze az egységek munkáját.

( Vándor Károly, a "Légierő társbérleten" kétkötetes könyv szerzője, a szovjet légierő magyarországi történetének kutatója.)

A közel 600nm-es bunker egy időszaki galériát és több állandó kiállítást rejt magában:

1. a radarállomás és a tököli reptér története /szovjetek a térségben
2. a magyar ifjúsági mozgalmak (1919-1989) -leventék, úttörők, ifj. Gárda
3. az "Attila-vonal" (a térség /Taksony-Haraszti/ 2.vh-s története)
4. honvédségünk /K.u.K. -Magy.Kir.Honv. és M.N. története/

Akit érdekel közhasznú munkánk és szívesen csatlakozna, vagy esetleg a fenti témakörökben tudna segíteni (képek, dokumentumok, hadi relikviák, egyenruhák),azok hívását -jelentkezését a következő 

 e-mail címen várom:
expedicio@gmail.com
Tapintható Történelem Alapítvány

Weimper Zoltán - alapító

Gelände

Uniformen

II. WK Ausstellung - "MG42"

"Geschichte zum Anfassen" -  und die Schulkinder von Dunavarsány

2011-ben fény derült Dunavarsány egyik legtitkosabb multjára is. A köznyelven jól ismert 51-es út melletti nagyvarsányi „ruszki lokátorállomás“ megmutatta az érdeklődőknek, mit rejteget mind a mai napig egyik fákkal, bokrokkal benőtt dombjában. A szigorúan titkos atom biztos szovjet bunkert a hidegháború idején 1968-ban kezdték el építeni, hogy egy esetleges nyugati –kapitalista- támadás, illetve a tököli reptér lebombázása esetén, tisztjei ide tudtak volna menekülni. Az „ uhab“ fedőnevet viselö tartalék harcállásponton radarállomás működött. A bunker legnagyobb, 100nm-es termében figyelték és irányították automata vezérlőrendszerükkel hazánk légterében a szovjet vadászgépeket. A radar képernyőjén megjelenő MIG-ek pontos helyzetét kiskatonák tükörírásban rajzolták, egy a termet ketté választó megvilágított plexire az előtte ülő tisztek számára.

Sajnos a technika, ami egykor ide volt telepítve már nem látható. Mégis sok érdekes dolgot rejt magában ez a katonai objektum, mert egy lelkes kis csapat ismét életet lehelt a páncélajtók mögé. A több hónapos munka; sitt hordás, az elektromos rendszer újra élesztése és a falak meszelése után, már majdnem régi fényében várta a vendégeket. A hosszú bejárati folyóson a bunker és a térség közelmúltját, míg a nagyteremben a második világháború és az azt követő szovjet megszállás egyenruháit és hadirelikviáit lehetett megtekinteni. Persze nem csak lehetett, hanem ezután bárki meg is tekintheti,  mert a szervezők úgy gondolták,  hogy közkincsé teszik a bunkerben rejlő gyűjteményt.

Iskolákat és csoportokat szívesen fogadnak, persze előre bejelentkezés után, amit telefonon ,vagy e-mailben lehet megtenni, itt:

KOMO-SKY PANZIÓ és ÉLMÉNYCENTRUM (komosky51panzio.hu)

Akit viszont a történelem intenzívebben érdekel, esetleg szeretne tagja lenni csapatunknak, illetve szeretne részt venni kutató- és gyűjtő munkánkban, vagy éppen padlásán, pincéjében rátalált egy pár öreg kacatra, aminek hasznát tudnánk venni, akkor forduljon hozzánk bizalommal:

Tapintható Történelem Alapítvány

Weimper Zoltán -alapító

e-mail: expedicio@gmail.com